Munkafolyamat – beltéri, vízzáró vasbeton medence

Típusismertető

A vízzáró vasbeton medencék építése, ezen belül is a beltéri elhelyezkedésűek komoly szakmai felkészülést és körültekintő figyelmet követelnek meg. Az esztétikum és nagyfokú tartóssága révén beltérbe előszeretettel építik ezt a típust mind süllyesztett és feszített működési rendszerben.

Véleményem szerint feszített működési rendszer csak ehhez a típushoz illik.

Ebben az esetben az úszómedence a lakóház ütemterve szerint készül és gazdaságossági, munkaütemezési okból a medenceszerkezetet 80%-ban a ház szerkezetépítője építi meg.
Ez jól bevált módszer, mivel aki lakóházat képes kompletten megépíteni, annak nem okoz gondot egy vízzáró szerkezet megépítése. Természetesen a terv utasításait be kell tartani.

Beltéri vízzáró vasbeton medence szerkezetek elhelyezése

Beltéri vízzáró vasbeton medencék esetében a medencét úgy kell elhelyezni és kialakítani, hogy a medencetest fogadó helye teknőszigeteléssel legyen elszigetelve és diletálva a lakóépülettől. Javasolt - ha a helyi adottságok engedik - a medenceszerkezet négy oldalát körbejárhatóvá tenni.

Célszerű a medenceszerkezet körüli folyosó kialakítása, mert esetlegesen a szerkezeten jelentkező vízszivárgás azonnal felismerhető. A körüljárhatóságnak köszönhetően a vízszivárgás pontos helye azonnal meghatározható és az ilyen hibákat kívülről injektálásos módszerrel gyorsan és olcsón lehet javítani.

Medence fenéklemez alatt  van a gépház
Medence körüli folyosó
A medence szerkezet elszigetelve és eldilatálva a lakóépülettől

Medence vasalása

Vízzáró vasbeton medence szerkezetről minden esetben javaslok építész statikai tervet készítetni és a szerkezet építését a terveknek megfelelően végeztessük el.

A nem vízzáró burkolatú medencék (üvegmozaik burkolat) statikai vasbeton szerkezetét vízzáróan kell megépíteni, melynek jellemzője a tömörség, hatékony víztartás és a megfelelő szerkezeti stabilitás.

A szerkezetet egészében nézve úgy kell megtervezni, méretezni, kialakítani és kivitelezni, hogy a vízzárósággal szemben támasztott követelmények teljesüljenek.

A kész medence szerkezeten terhelés hatására nem keletkezhet semmilyen hajszálrepedés, ezért a medence vasalásának igen fontos szerepe van.

Épület födémen nem okozna gondot egy hajszálrepedés, de viszont az úszómedence esetében ez vízszivárgással jár, ami viszont egy rosszul elhelyezett beltéri medence esetében a lakóépület károsodását eredményezheti (fal nedvesedés, épületsüllyedés).

Tapasztalatom szerint beton köbméterenként kb. 100-130 kg betonvasat ír ki a statikus tervező.

Pl.: 8x4x1,5 m-es belméretű, 25 cm szerkezetvastagságú, vízzáró vasbeton szerkezet esetében (18,9 m3 szerkezeti beton) legalább 1,8 tonna szakszerűen beépített betonvas szükséges.

Megjegyzésem: ezen nem érdemes spórolni a kivitelezés során, mert statikai hibát kijavítani csak bontással-újraépítéssel lehet.

Medence fenéklemez gépészeti szerelése

A fenéklemez betonozása előtt elhelyezem a gépészeti szerelvényeket.

Azoknak sérülésmentesnek, tömörnek kell lenniük. Elhelyezéskor stabilan rögzíteni kell azokat, hogy betonozáskor ne mozduljanak el a rögzített helyről. A csővezetékeket jól le kell zárni, hogy beton a bedolgozás során ne tudjon belefolyni. A ragasztást személyesen végzem a hibalehetőség kiküszöbölése érdekében.

Fenéklemez betonozása

A zsugorodási repedések elkerülése végett egy ütemben gyári keverékű mixerbetont kell alkalmazni.

A frissen elkészített vasbeton szerkezet utókezelését és megóvását a kivitelezési körülményeknek megfelelő technológiával biztosítani kell. Vízzáró vasbeton szerkezet tulajdonsága:

  • Keménység: Rck > 37 N/mm2
  • Tömörségi osztály: S4/S5 (MSZ EN 206-1:2002)
  • Vízzárás: MSZ EN 206-1:2002
  • Élettartam: MSZ EN 206-1:2002
  • min. 25 cm-es falvastagság
  • 130 kg betonvas beépítés beton köbméterenként
  • Vasalást fedő betonréteg: minimum 3 cm

Oldalfal gépészeti szerelvényeinek beépítése

Az oldalfalba a szerelvényeket az elkészült vasszerkezethez kell rögzíteni. A termékeket jól le kell zárni, megfelelően kell rögzíteni, mert bedolgozáskor vibrálják a betont és feszül az egész vasszerkezet.

Igen NAGY a probléma, ha a beton belefolyik egy termékbe, mert utólag a vízzáró szerkezetet nem illik vésni!

A termékeket a vasszerkezethez úgy kell rögzíteni, hogy azok a végleges belső falsíkba essenek.

A vízgépészeti termékek iránti követelmény az elasztikus tulajdonság és a bordás felület. A használatos termékeket magam teszteltem (satu). Utóbbi tulajdonság a vízzárásért felel.

Az oldalfalba épített termékek nem a belső felületüknél vízzárnak (fóliás medence), hanem a megfelelő beton bedolgozás hatására, a bordázott felület eredményeként a víz nem szivároghat ki a vízgépészeti termék mellett. Régen rossz, ha ezeknél a medencéknél a belső felület szigetelésével oldjuk meg a vízzárást, mert azzal csak az időt lehet húzni - utóbb szivárogni fog a medence.

A fentiekre való tekintettel személyesen szerelem a medencét és oldalbetonozáskor is ott vagyok a helyszínen.

Oldalfal zsaluzása

Az oldalfal zsaluzatának megfelelően masszívnak kell lennie ahhoz, hogy a beton bedolgozásakor, vibrálásakor fellépő erők ne tudják azt, szétnyitni, megmozdítani.

Mivel vízzáró szerkezetről van szó ezért az oldalfalat 1 ütemben kell betonozni, nincsen idő a betonozáskori javítgatásokra. A zsalu szétnyílása „katasztrofális” következménnyel jár.

Kétféle zsaluzási mód terjedt el.

Fával egyedileg zsaluznak vagy bérelt fémmerevítéses zsalurendszert használnak.

Mindkét rendszernek van előnye, mindkét rendszerrel lehet rossz munkát végezni. A kivitelezőn múlik minden.

A fa zsaluzat hátránya, hogy ha nem fektetnek nagy hangsúlyt a támasztásra akkor az hajlamos a csavarodásra, deformációra és a medence belső felülete nem lesz nyílegyenes, ami költségesebb felületkiegyenlítést eredményezhet.

A fémzsalu-rendszer hátránya, hogy költséges a bérleti díja és a fix mérete miatt egyedi használata korlátozva van.

Azt szoktam tanácsolni, hogy ha 2 cm-en belül van a felület-egyenletlenség, az jó. Tapasztalat, hogy tökéletes felület nincsen, mert a beton bedolgozása során elmozdulások mindig fellépnek.
Inkább legyen 1-2 cm a felületben, de az tömör és vízzáró, minthogy az óvatos vibrálásos beton bedolgozása következményeként az oldalfal darázsfészkes legyen!

Oldalfal betonozása

A vízzáró medence oldalfalát 1 ütemben kell betonozni. Be kell tartani a fenéklemez betonozásakor alkalmazott előírást.

A betonozás technológiából adódó munkahézagok vízzárását vízre duzzadó szalag beépítésével lehet megvalósítani (lásd kép).

Tapasztalatom szerint a beton bedolgozásának módja a legfontosabb tényező, másodlagos szempont a beton minősége.

Betonozás után ne feledkezzünk meg a beton utókezeléséről, locsolásáról sem. Javasolt geotextíliával védeni a napsugárzástól a friss betont.

Burkolás

A betonszerkezet kiszáradása után el lehet kezdeni a burkolási munkálatokat.

Felület kiegyenlítés

A betonszerkezet esetleges egyenetlenségeit magas tapadó- és nyomószilárdsági mutatókkal rendelkező speciális felület kiegyenlítő anyagokkal kell elvégezni. A munka során száraz, pormentes felületre szabad csak rádolgozni és fontos a környezeti hőmérséklet: min 10 °C

Belső felület vízszigetelése

A végleges felület elkészültével a vízszigetelés következik.

Sokan okkal kérdezik, hogy a vízzáró medencét miért kell burkolás előtt plusz vízszigetelni.

Ok: A bedolgozás során a beton mennyiség és a környezeti hőmérséklet - amit nem tudunk befolyásolni- hatással van a beton kötésére. A kötés folyamán sajnos sok esetben zsugorodási repedések jelenne meg a betonszerkezeten amit javítani kell.

Másik fontos szempont, hogy a vízzáró szerkezetbe bele jut a víz - kb. 3-4 cm beszivárgás -, de a szerkezetvastagsági követelmények miatt a víz nem jut át a szerkezet teljes keresztmetszetén.

A vízszigeteléssel a beszivárgó vízmennyiséget csökkenteni tudjuk a tartósság és biztonság érdekében.

Egy szivárgó szerkezet esetében a vízzárást nem a belső szigeteléssel kell javítani, hanem a betonszerkezetet kell injektálással vízzáróvá tenni. A PVC fólia burkolat igen, de egy kenhető szigetelés - sorolhatnám a márkákat - sosem képes tartós és biztonságos víznyomás elleni védelemre (tapasztalat). beltéri munkafolyamat

Vízpróba

A vízzáró szerkezeteket a szerkezet elkészülése után vagy a burkolat ragasztása előtt mindenképpen vízárósági próbatöltésnek kell alávetni. A próbatöltés célja, hogy meggyőződjünk a szerkezet víztartásáról mert a burkolás után már nem sokat lehet kezdeni egy szivárgó medencével.

A próbatöltés során 1 hétig normál működési szintig töltve van a medence. A szivárgás a medence kialakítása miatt a külső oldalon azonnal tapasztalható, rosszabb esetben a vízszintcsökkenéssel is lehet számolni de ez extrém eset lenne. beltéri munkafolyamat

Burkolat ragasztása

A burkolat lehet mozaik, csempe, kő, bármi, ami vízálló és cementbázisú ragasztóval ragasztható.

A burkolás során fokozottan ügyelni kell a külső körülményekre - hőmérséklet, tűző napsütés, csapadék, por, stb.- mert ezek a hatások károsan befolyásolják a minőséget és tartósságot.

A burkolatot megfelelő minősítéssel rendelkező - általában 2 komponenses - ragasztóanyaggal kell ragasztani. A burkolatnak masszívnak, flexibilisnek és vízállónak kell lennie. beltéri munkafolyamat

Burkolat fúgázása

A burkolás végeztével a fúgázás következik. Alap esetben cementbázisú vízálló fúgát használnak.

Meg kell említenem, hogy a legtökéletesebb megoldás az epoxigyantás fuga.

Ok: A burkolat gyenge pontja lehet a fúga. A cementbázisú fúga sajnos mérsékelten saválló és egy esetlegesen túlzott vegyszerezés hatására (tartósan pH <7.0) a fúga kioldódik, ami igen nagy kellemetlenséget okozhat az átadást követően 1 év múlva. Pl.: automata vegyszeradagoló hiba.

Az epoxi fúga előnye, hogy teljes mértékben sav és lúgálló és nem utolsó sorban vízzáró tulajdonsággal is bír. Rossz szerkezetek esetén fokozottan javasolt megoldás, mert a jól kivitelezett fúgázásnak köszönhetően a belső burkolat is vízzáró lesz.

Az epoxi fúga hátránya, hogy drága (x8 árkülönbség) és nehéz vele dolgozni (burkolók ezért nem javasolják).

Végleges feltöltés

A medencét a kötési idő elteltével (min.2 hét) szabad csak feltölteni vízzel. A kötési idő nőhet, ha a környezeti körülmények nem megfelelőek pl: párás környezet. Sajnos mivel a medence az épület legalsó részén helyezkedik el ezért téli időszakban akár 4 hét is kell a szükséges mértékű burkolat kiszáradásáig, kötéséig.

Gépház szerelés

A vízgépházban össze kell szerelni a vízszűrő berendezést.

Az általam használt termékek minőségi termékek. Víznyomást, klóros medence vizet tökéletesen elviselik, a szivattyú előszűrő kosár nagy méretű - sok szennyeződést bír.

Csereszabatosak, alkatrészellátás megoldott.

A beépített termékek fixek, nem lógnak, a gépészeti kezelés könnyű. Az elkészült rendszer víztelenítése megoldott. Az elektromos termékek az iparban használatos vízmentes termékek.

A gépházat alap esetben nem automatizálom, mert minden esetben heti 20 perc karbantartási munkát igényel a medence. Pl.: a szivattyú előszűrő kosarat a mai technikai lehetőségek alapján még lehetetlen gépiesítve takarítani, ebből következik, hogy emberi karbantartási munka nélkül nem működik a medence.

Részmunkákat lehet automatizálni, de ekkor is a kb. 20 perces karbantartási munkát tudjuk 15 perccel csökkenteni - nem beszélve annak drága költségéről és a vizes közegben történő sokszor megbízhatatlan működéséről.

Beltéri úszómedence légterének páramentesítése

Vannak olyan medencetulajdonosok (25 m3) akik a körültekintő medence használattal (takaró használata, optimális víz/levegő hőmérséklet, időszakos szellőztetés) páramentesítő gép nélkül alacsony költséggel tudják üzemeltetni a medencéjüket úgy, hogy az semmilyen káros hatással nincsen a lakóépületre.

Az optimális medencevíz párolgás érdekében a medence víz hőmérséklete 2 °C-kal alacsonyabb legyen a medence légtér hőmérsékletétől.

A medence felületét mindenképpen javaslom takarni (fólia, redőny), mert a használaton kívüli időpontokban a vízpárolgást és az ezzel járó medence víz hűlésével járó vízfűtési költséget nagymértékben tudjuk csökkenteni.

A redőnyös takarást automatikusan (gombnyomással) lehet működtetni, de a fóliához viszonyítva jelentősen költségesebb termék. A redőny kialakításánál viszont egyéb biztonságtechnikai kérdéseket is át kell gondolni.

A medence tér páramentesítését a fűtési szezonon kívüli időszakban a helység folyamatos szellőztetésével általában lehet biztosítani.

A fűtési szezonban a medence teret zárt térként kell kezelni és ilyenkor egy páramentesítő gép használatával lehet biztosítani a medence légtér optimális (60%) relatív páratartalmát.

Nem szabad figyelmen kívül hagyni a medence tér depressziós kialakítását sem.

A medence takarása ebben a az időszakban igen fontos, mert a páramentesítő gép magas áramfelvétele igen magas üzemeltetési költséget eredményezhet.

Tapasztalatom szerint 45 m3-es medencékhez megfelelő egy 2,3 l/óra kapacitású medence helységen a padlóra vagy falra szerelhető gép használata.

Nagyobb vízfelületeknél az alábbiakat is figyelembe véve (légtér fűtése) mindenképpen központi, légcsatornázott páramentesítést javaslok kialakítani mert nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy az esetleges több fali gép használatával járó gépzaj a lakóépület lakhatóságát zavarná.